A felújítást követően ismét teljes pompájában várja a látogatókat a Kaiserpavillon a bécsi állatkertben. A világ legrégebbi zoojában a tavasz beköszöntével egymást érik az újszülöttek.
Alig két hónapig tartottak a Schönbrunni Állatkertben található Kaiserpavillon (császári pavilon) felújítási munkálatai, amelynek nyomán ismét eredeti állapotában látható Josef Ignaz Mildorfer freskója. A több mint 250 éves festmény Ovidius „Átváltozások” című művében megjelenő mitológiai alakokat ábrázol és valószínűleg I. Ferenc István császár, Mária Terézia férje megbízásából készült.
Az 1759-ben az állatkert kellős közepére épített pavilont a császári pár reggeliző- és társalkodó helyiségként használta, a falait díszítő opulens freskók, olajfestmények és tükrök több bombatámadást is túléltek, de a helyenként elfekedett képeket ki kellett javítani és meg is kellett tisztítani őket.
A 40 ezer euróra rúgó restuarálási munkálatokat az Osztrák Műemlékvédelmi Hivatal és a Schönbrunni Kastélyt fenntartó és üzemeltető Schloß Schönbrunn Kultur- und BetriebsgesmbH állta. A felújított pavilonban így ismét a monarchiát idéző díszletek között pihenhetik ki fáradalmaikat az állatkert látogatói, akiknek mostanában bőven akad új néznivalójuk.
A tavasz közeledtével a világ legrégebbi állatkertjében ugyanis egymást éri a szaporulat. A hietzingi bejáratnál például négy fekete fejű, pálcikalábú cigája-bárány pillantgat ki érdeklődve a mamája mellől, a pelikán-tónál pedig a februárban kikelt kormorán- és pelikánfiókák követelőzése tölti be a levegőt.
Az állatkert legfiatalabb lakója jelenleg egy pustertali borjú, amely március 1-jén született. A mára ritka osztrák fajtának számító marha a tiroli Pustertal környékéről származik, és a császári időkben szívesen látott jószág volt a nagy bécsi fejőüzemekben. Innen kapta a „bécsi tehén” becenevet is. A kis borjút a gondozói Silvrettának nevezték el és a héten mehet ki először a felnőttekkel a karámba.