Kik voltak ezek a népek, akik oly nagy befolyással voltak a Kárpát-medence és a Duna térségének történelmére? Mi motiválta őket, hogy keletről nyugatra vándoroljanak? Miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek? Ilyen és hasonló kérdésekre keres és talál választ a Schallaburgban nyílt kiállítás.
A kiállítás arra fókuszál, hogy más szemmel láthassuk a Kárpát-medencébe kelet felől érkezett lovas nomád harcosokat, az egykori "vad hordákat".
Azt mutatja be, hogy nemcsak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez
A „Lovas nomádok Európában“ című kiállítás azt is bemutatja, hogy milyen módon kommunikáltak egymással a kulturális- és nyelvi határaikat átlépve az egymásnak idegen közösségek.
„A tárlat helyreigazítja a köztudatba épült romboló sztyeppei népekről kialakult képet és fókuszba állítja például az adott korban csúcsmodernnek számító műszaki eszközeiket.“ – mondta Johanna Mikl-Leitner (ÖVP) Alsó-Ausztria tartományfőnöke a kiállításmegnyitón.
A kiállítás a 4. századtól napjainkig követi végig a nomád népek mindennapjait. Dominik Heher kurátor kihangsúlyozta:
„Az Európát megtámadó, keletről érkező hordákról kialakult kép már elavult. A migráció és a kulturális sokszínűség folyamatosan jelen volt Európa történetében."
Az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában november 6-ig látható tárlat számos osztrák és más, európai múzeumi gyűjteményből kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait.
Az alsó-ausztriai tárlatra a gyulai Erkel Ferenc Múzeum is kölcsönzött avar kori leleteket.
A gyulai múzeumban őrzött avar kori leletre - amelyről vélhetően egy korábbi publikációkból értesültek az ausztriai kiállítás szervezői - Liska András régész, a közgyűjtemény szakmai vezetője bukkant 1993 áprilisában. Egy terepbejáráson, egy mezőgazdasági tábla közepén látta meg a korai avar korszak jellegzetes leleteit: két vaskengyelt, egy csikózablát és egy hevedercsatot a földből frissen kiszántva. A leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta.
"A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe. A temetési szertartást követően, valószínűleg egy áldozati szertartás során, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát" - idézik Liska Andrást.
A „Lovas nomádok Európában – Hunok, avarok, bolgárok, magyarok" című kiállítás november 6-ig, hétfőtől péntekig 9:00 és 17:00 óra között, hétvégente és ünnepnapokon pedig 9:00-től 18:00 óráig látogatható Schallaburg várában. A kiállítás anyagából egy 169 oldalas katalógus is készült.
(Címlapfotó: Schallaburg (c) Klaus Pichler)