2019. szeptember 15. | |
Imádják Bécsben a puhatestű ínyencségeket |
|
Reneszánszát éli a csiga az osztrák fővárosban, amelynek már saját fesztiválja is van. A 2019. szeptember 29-ig tartó rendezvény során a legkülönbözőbb módokon elkészítve kóstolhatják meg az érdeklődők a puhatestű ínyencséget. |
|
Kereken 100 bécsi étterem részvételével 2019. szeptember 23-29 között rendezik meg a Csigafesztivált az osztrák fővárosban. A Gugumuck Csigafarmon megrendezett eseményt Andreas Gugumuck csigatenyésztő és a DiningCity online étteremkalauz hívta életre. A fesztivállal egy régi tradíciót szeretnének újjáéleszteni az osztrák fővárosban, amely a 20. század elejéig a csigaételek kedvelőinek fellegvára volt. Annak idején ugyanis – főleg a böjti időszakban – nagy becsben tartották a se húsnak, se halnak nem számító, mégis nagyon tápláló puhatestűt, és minden rendes szakácskönyvben volt legalább néhány csiga-recept. Az éti csigát „bécsi osztrigának” is nevezték, mivel sokan afrodiziákumnak tartották. Külön csigapiac működött a Peterskirche mögött, ahol főzve, cukrozva, sütve vagy zsírban kisütve kínálták a puhatestűeket. Az osztrák fővárosban akkoriban legszívesebben fokhagymás vajba áztatva, sörtésztába mártva majd bő zsírban kisütve fogyasztották a legszívesebben az állatokat. Az első világháború környékén egyre inkább háttérbe szorult a puhatestű, csupán az 50-es évek végén került vissza rövid időre a bécsiek tányérjára. Néhány éve azonban igazi reneszánszát éli az éti csiga – míg korábban a szegények eledelének számított, ma már a luxuséttermek kínálatát gazdagítja. Ennek egyik oka, hogy rengeteg időt és türelmet igényel a tenyésztésük: egy csiga két év alatt lesz „vágásérett”, addig viszont rengeteg salátát és egyéb zöldséget – kedvencük a repce, a mángold és sárgarépa – pusztítanak el. Egy csiga körülbelül 5 grammnyi tiszta húst jelent, vagyis egy kiló csigahúshoz 200 állatra van szükség. Külön ínyencségnek számít a csigamáj, amelyből 50 milliliter 25 euróba kerül. A csigahús – az előítéletekkel szemben – se nem túl puha, se nem rágós, íze pedig a borjúhúséra hasonlít enyhe földes-diós beütéssel. Könnyen emészthető, négyszer annyi fehérje van benne, mint a marhahúsban és nagy mennyiségben tartalmaz Omega-3 zsírsavakat valamint vasat, jódot, cinket és szelént. Aki ennyi jó tulajdonság ellenére mégis idegenkedik tőle, annak érdemes ragunak vagy raviolinak álcázva fogyasztania – javasolja a csigatenyésztő. |
|