2011. június 4. | |
Makart: A Ringstraße korának szupersztárja |
|
Hans Makart a 19. századi Bécs egyedül álló jelensége: festő, dizájner, tervező, röviden univerzális művész volt, akinek júniustól két kiállítást is szentelnek Bécsben. |
|
A Kunsthausban működő Bécs Múzeum és az Alsó Belvedere betekintést nyújt Makart művészetébe és korába. Hans Makart (1840-1884) ma már nemcsak a hatalmas vásznakon látható hatásos festészetet jelenti, hanem a túlzó sztárkultuszt és egy teljes korszak - a Makart-korszak - ragyogását. A festészeten kívül az univerzális alkotó, Makart az operára, a színházra, a lakáskultúrára és a ruhák stílusára is hatást gyakorolt. Az 1870-es években divatot teremtett Bécsben - a Makart-vöröstől a Makart-kalapon át a Makart-dekoltázsig.
Univerzális művészként mindenkinél mélyebb nyomot hagyott a Ringstraße korán. Maga Ferenc József császár is lelkesedett érte, és felkérte, hogy rendezzen ünnepi felvonulást 1879. április 27-én a császár és Erzsébet hercegnő ezüst lakodalma alkalmából: 27 ünnepi lovaskocsi, 14.000 résztvevő és 300.000 bámészkodó jelenlétével. Ezért kap a Kunsthaus "Makart. Egy művész uralja a várost" című kiállításán központi helyet ez a parádé, amelyen az ünnepi felvonulás eredeti tárgyai tekinthetők meg. Látható továbbá: Makart műterme, számos festmény (1883 óta először látható Bécsben együtt a „Niebelungok gyűrűje" képciklus), olaj vázlatok, rajzok, kosztümök, fotók, enteriőrök és divat. Hans Makart kereken 85 művét mutatja be a "Makart. Az értelem festője" című kiállítás az Alsó Belvederében. Mindenekelött a „Velence hódol Caterina Cornaro előtt" című monumentális képet, amely tíz méteres szélességével mély benyomást kelt. Mérethűen rekonstruálták a „Dumba szobát", Nikolaus Dumba mecénás dolgozószobáját, amely Makart idejében Bécs kulturális találkozó helye volt. Makart építészeti elmélkedéseit monumentális építészeti fantáziák mutatják be. Eugčne Delacroix-hoz fűződő kapcsolatát témák szerint csoportosították. A Művészettörténeti Múzeum freskójához készült Makart vázlat Delacroix Louvre-beli ötletein alapult. |
|