2022. május 31. | |
Mátyás király Bécsben: Érte feladta budai fényűző udvarát is |
|
Mátyás miután június 1-én bevonult Bécsbe, Buda helyett itt rendezte be udvarát. |
|
Az 1458-ban trónra lépett Mátyás magyar király és III. Frigyes német-római császár viszonya a kezdetektől feszült volt, mert a trónra az utóbbi is igényt tartott. Frigyes csak 1463-ban adta vissza az Erzsébet királynő által elzálogosított Szent Koronát a hatalmát addigra megszilárdító Mátyásnak, az ehhez kötődő bécsújhelyi béke azonban tartalmazott egy olyan kikötést, hogy ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg, a korona és vele az ország a Habsburgokra száll. (Erre az egyezményre alapozták később a Habsburgok trónigényüket.)
A két uralkodó, Mátyás és Frigyes közötti konfliktus azonban megmaradt, mert a császár próbált gátat szabni Mátyás terjeszkedő külpolitikájának, például a cseh trón megszerzésért indított háborúnak is. A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki befogadta az önkénye elől kincstárával elmenekülő esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel.
A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hűbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg később csak az összeg felét adta oda, de a beiktatásra 1477 decemberében sor került.
A király most már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, sorra vette be (vagy meg) az ausztriai várakat. 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát, majd június 1-jén ünnepélyesen bevonult a városba. Hatalmának tetőpontjára érkezett. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenőrző szerepet láttak el.
Frigyes csak kevés ellenállást tudott kifejteni, sőt 1487-ben elvesztette Bécsújhelyet is. A harcok ezzel véget értek, a továbbiakban egyik fél sem tudott tartósan újabb területet elfoglalni. Frigyesnek sikerült elérnie, hogy a frankfurti birodalmi gyűlés 1486-ban fiát, Miksát válassza meg német királlyá, aki 1493-ban apja örökébe lépve német-római császár is lett.
A magyar trónra II. Ulászló cseh király került. (Címlapfotó: Bécs (c) Österreich Werbung, Fotograf: Julius Silver) |
|