2024. november 10. | |
Krampuszok riogatnak Ausztriában |
|
A krampusz fontos része az alpesi adventi hagyományoknak. A gyermekeket rémisztgető alak a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. |
|
A krampusz – a Mikulás rémisztő alakot öltő kísérője – elengedhetetlen része az alpesi adventi hagyományoknak. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A német Krampus szó a karom jelentésű régi német Krampen szóból származik, a figurát egyes területeken Krampeln néven ismerik. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. A krampusz alakja minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz elképzeléseire vezethető vissza.
A XVII. század közepétől fogva ismert ez a szokás: a Mikulás rémisztő alakok, ördögök által kísérve ajándékozza meg a jó gyermekeket, miközben a rosszakat a krampuszok büntetik meg. Az ellenreformáció időszakában különböző adventi játékok is keletkeztek, amelyek az Ausseerland régióban mind a mai napig léteznek.
A krampuszok a legtöbb esetben nagyobb csoportokban fordulnak elő. A Mikulásból, a krampuszokból és a kosárhordókból (vagy erdei emberekből) álló csoport alkot Ausztriában egy csapatot. A krampusz és maskarás felvonulások Ausztriában régi hagyománynak számítanak. A krampusz és az egyéb maskarások alakja azonban nem tévesztendő össze. A krampusz az alpesi néphagyományok szerint egy ördögi figura, a december 6-án érkező jóságos Mikulás kísérője. Az ajándékosztó Mikulással ellentétben a krampusz láncát csörgetve virgáccsal fenyegeti azokat a gyerekeket, akik nem viselkedtek jól az év során. A „krampusz“ elnevezést feltehetőleg karmai miatt kapta. A karom (Klaue) szó olaszul „Grampa“. A krampuszhoz kapcsolódó népszokásokat már a Habsburg birodalomban és a környező országokban is ismerték. Eredetileg a maskarások csak a karácsony és újév közötti ún. „zord éjszakákon“ jelentek meg. Ma már azonban egész decemberben tartanak jelmezes felvonulásokat. A gasteini maskarások 1837-ben még I. Ferdinánd császár látogatása alkalmából is kirajzottak. 2011 óta a gasteini maskarások az UNESCO kulturális világörökségi listáján is szerepelnek. A 20. század folklórhullámának köszönhetően mára már elmosódtak az éles határok a krampusz és a „Percht“ között. Sőt, kialakult a „krampusz-percht“ és még sok egyéb „Pass“-nak nevezett csoport. Napjainkban csak Salzburgban több mint 200 különféle maskarát tartanak számon.
|
|