2014. október 24.

Halloween-i program: Temetkezési Múzeum Bécsben

A Központi Temetőben várja a látogatókat Bécs egyik legkülönlegesebb kiállítóhelye, a Temetkezési Múzeum, ahol bemutatják a bécsi temetkezési szokásokat a 18. század végétől egészen napjainkig.


Így látható például díszes szarkofág, II. József császár idejéből származó csapóajtós koporsó vagy az a keskeny tőr is, amellyel a 18. században külön díjazás ellenében szíven szúrták a halottakat, nehogy élve temessék el őket. 

Új helyen, a Központi Temetőben várja a látogatókat Bécs egyik legkülönlegesebb kiállítóhelye, a Temetkezési Múzeum. A költözés nyomán új kiállítási darabokkal is gazdagodott a bécsi temetkezési szokásokat bemutató tárlat.


Egyenruhák, Copyright Sandra Schäfer/wieninternational.at

Alig tíz hónap zárva tartás után ismét tárt kapukkal várja az érdeklődőket a bécsi Temetkezési Múzeum, amely a Központi Temető (Zentralfriedhof) 2-es ravatalozójának alagsorába költözött. A 300 négyzetméteres kiállítótér kialakításakor a tervezőknek szigorú műemlékvédelmi előírásokat kellett szem előtt tartaniuk, a beruházás összesen 2,5 millió euróba került.


Halottashintó, Copyright Sandra Schäfer/wieninternational.at

A tematikailag és metodikailag egyaránt felfrissített állandó tárlat kétszázötven kiállítási tárgy mentén mutatja be a bécsi temetkezési szokásokat a 18. század végétől egészen napjainkig. Így látható például díszes szarkofág, II. József császár idejéből származó csapóajtós koporsó és növényi rostokból készült modern „cocoon” is. Az urnák palettája az augarteni porcelántól a ma divatos do-it-yourself faurnáig terjed, amelyet a hozzátartozók maguk díszíthetnek ki.


Urnák, Copyright Sandra Schäfer/wieninternational.at

A kiállítás anyagának egy jelentős részét – szemfedőket, halottaskocsikat, a sírásók egyenruháit, a császári temetésekkor használt címereket – a múzeum korábbi helyszínéről hozták át, akárcsak azt a keskeny tőrt, amellyel a 18. században külön díjazás ellenében szíven szúrták a halottakat, nehogy élve temessék el őket. A halál beálltát ugyanis sokszor nem orvos állapította meg, ráadásul akkoriban még nem is tudták olyan biztosan megállapítani, hogy a semmire sem reagáló beteg valóban elhunyt-e.

Éppen ezért 1797-ben császári rendelet írta elő, hogy a nyitott koporsóban elhelyezett holttestek csuklójára egy madzagot kell erősíteni, amelyet a legközelebb lakó személy – vagyis a sírásó szobájába kell vezetni, az úgynevezett Rettungsweckerhez. Ha ez megszólalt, a halott feltámadt.


Falco, Copyright Sandra Schäfer/wieninternational.at

A tárlat új elemeként egy teljes fejezet foglalkozik a temető fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos teendőkkel, egy érintőképernyős adatbázis segítségével pedig az összes adatot le lehet hívni a Zentralfriedhofban található híres sírokról. Akit érdekel, filmek segítségével átélheti híres emberek temetését, vagy népszerű gyászindulókat hallgathat. Szemben a korábbiakkal, az új helyen egyelőre nem lehet kipróbálni a koporsókat.